Ciprusi idilli napok…

Tengeráramlat, csendes csobogás, bohém időjárás, tisztulás, elhalkulás. Szeretni és szeretve lenni: csak ez történt ezen a rejtélyes lakatlan szigeten.

Kebelbarátnőm, lelkitársam; Lolita kísért utamon. Minden egyes pillanatát kellőképpen megéltük ennek az öt rövidke napnak. Kedd volt, kora reggel indult a gépünk Paphos-ba (Páfosz). Egészen nyugaton, a görög oldalon helyezkedik el ez a tengerparti város, távol Lárnakától és Nikóziától. Kevésbé felkapott turista üdülőhely, itt még nem hemzsegnek a napágyak, és valóban pihenéssel lehet tölteni az időt, nem pedig az emberek kerülgetésével. Végtelen nyugodt, jól esően primitív élet zajlik odakinn. Ennek lehettünk mi is a részesei, és felvettük a (lassú) ritmust. S nemcsak a ritmust, de az irányt is! Hadd tájékoztassak mindenkit, a forgalom a baloldalon történik, akárcsak a briteknél, így nem árt a zebrán lehetőleg jó irányba körülnézni. :)
Összességében a kint töltött idő a nyaralásról, elcsendesedésről szólt, s tudatosan kiszakítottuk magunkat a szürke, magyar hétköznapokból, munkából, iskolából.

Megérkezésünk napján elárasztott minket a napsütés, melegség, és egy jókora sétát tettünk az apartmanhotelig. Elképesztően barátságos hely volt, a parttól 5-10 perc sétára, nagy belső udvarral, medencével, szinte egy egész lakosztály jutott nekünk! Benne nagy társalgóval, hálószobával, fürdővel, terasszal, mindössze 3.000 Ft/éjszakáért. :) Még aznap le is mentünk a Földközi-tenger partjára, de a hűvös vízhőmérséklet miatt nem mártóztunk meg. Egy stégre leheveredtünk, mezítlábra vetkőztünk, és onnan szemléltük a hullámokat.

Nevezetes látnivaló nemigen volt, hamar be is jártuk Páfoszt a mintegy 30 ezer fős városkát. Valami templomhoz sétáltunk el, de még a nevére sem emlékszem. Nem tulajdonítottunk nagy jelentőséget a történelmi, ókori romoknak, építményeknek. Nekem legalább is amolyan mondvacsinált dolognak tűnt, amivel egy kis pénzforgalmat szerez magának a város a turizmusból.

Az éttermek, kávézók is szerények voltak, de annál meghittebbek. Így nem volt probléma az sem, ha 2-3 órákra elücsörögtünk egy-egy helyen. Utolsó vacsoránk alkalmával elvittem Lolit egy csodálatosan kellemes, tradicionális étterembe, a Dias Zeusba. A vendéglátás kifogástalan volt, nehezen tudtuk elhinni, hogy ezt így is lehet. :) Csupaszív volt minden egyes kis pincér, szeretetüket belecsomagolva a felszolgálásba, hogy a legeslegjobbat kapjuk, és maximálisan elégedetten sétáljunk ki. Ha jól emlékszem, még a séf is kijött megkérdezni, hogy hogy ízlett a vacsora. Természetesen hagyományos, görög ételt ettünk: moussakát (hozzá ajándék saláta, ajándék frissítő, ajándék desszert – igen, mind teljesen ingyen!). A görögök/ciprusiak elvileg nem hagynak vendéget elmenni az asztaltól egy kis boldogsághormon nélkül. Ez tetszik! Persze ezen kívül is volt ám lehetőségünk bűnözni egy kicsit, napközben betértünk egy kísértően csábító üzletbe, ami telis-tele volt a környék minden fajta baklavájával, halvájával, marlenkájával és még sok más egyéb finomsággal –természetesen helyben készítve.

A kiadós édességeket és vacsorát előre lemozogtuk egy egész napos császkálással a Paphos Harbour mentén. Lesétáltunk egészen a nagy kikötőig, ami jó pár kilométert jelentett. Nagyon hangulatos, kissé modernebb városrészbe csöppentünk, ahol a hosszas sétányon felváltva hol autentikus görög, hol pop-latin utcazenészek derítették jobb kedvre az odalátogatókat. Emellett tengeri herkentyűk, fagylaltozók, pálmafák, citrusok látványa vett körül bennünket.

Forróság nem volt, de már elég meleg ahhoz, hogy fürdőruhás portfóliót készítsünk a facebook-ra és hogy a sápadtarcúak is egy kis színt vigyenek magukra.
Valahogy így sikerült:

Mind az öt nap békésen, feltöltődéssel telt. Helye volt a minőségi csöndnek, retro dalok felidézésének, napozásnak, borozásnak, vásárlásnak, relaxálásnak. A vidék szépsége, a mindenütt nyíló növények, a tündöklő virágok, a kertek pedig egy külön varázst ad a helységnek!

Lolitám is és én is egyaránt nagyon szimpatikusnak találtuk Páfoszt, és egyöntetűen ajánljuk mindenkinek, aki szeretne lelassulni, kikapcsolni, tengerben lubickolni, és beton tömbök helyett szolid görögös motívumokat látni!