Sziasztok! Ez itt a beszámoló 2! :D

 ..VENEZUELAI HELYZET..

Első sorban választ szeretnék adni arra, -mert mindenki kérdezgeti tőlem- hogy miért akartam én ilyen veszélyes helyre jönni? Igazából, amikor még az utamat szerveztem egyáltalán nem volt semmiféle zavargás itt. Ahogy megérkeztem 2 napra rá kezdődött el minden intenzíven. Engem nem ösztönöz a demonstráció hazamenetelre. Szóval mindenesetre maradok, mert tudom, hogy itt kell lennem. 4 évig próbálkoztam kijutni külföldre huzamosabb időre, de nem jött össze, most pedig sikerült. Nem tudom, hogy miért pont most. De itt a helyem még egy darabig, legalábbis amíg vissza nem indulok Magyarországra június 29-én.

Itt van 2 magyar cikk a venezuelai helyzetről:

http://www.magyarhirlap.hu/csataterre-valtoztattak-venezuelat

http://mirador.postr.hu/nemzeti-szocialkapitalizmus?utm_source=freemail-kilepo&utm_medium=postr&utm_campaign=freemail

Tényleg pontosan ez történik! (Persze, amit az elnök állít az nem igaz...!!) A nagyvárosokban, mint például a fővárosban, Caracasban, vagy Valenciában, Maracaiboban, vagy Barquisimetoban eldurvultabb a helyzet, mint a kisebb városokban. Sajnos már 13 halálos áldozata lett ennek az erőszaknak. Maduro emberei lőtték le ezeket a fiatalokat. A tüntetők sok helyen barikádot építenek és elzárják az autós forgalmat miközben gyülekeznek. Saját készítésű protestáló táblákkal érkeznek. Majd amikor elindulnak saját maguk által kitalált "mondókákat", vagy rövid tiltakozó szövegeket, indulókat kiabálnak. Vonulás közben pedig felgyújtják ezeket a barikádokat, és amelyik bolt nyitva tart, követelik, hogy zárják be. Ezeknek saját magam is részese lehettem egyszer Maracaiboban. A tüntetések néha úgy tűnnek nekem kívülről, mintha valami karneválon lennék, ahogy nézem a sok színes, venezuelai színekben mászkáló embereket...vagy még néha a csabai garabonciás jut eszembe, amint vonulnak és kiabálják az indulókat..de persze ez (néha szó szerint) véresen komoly. Van, hogy a himnuszt kezdik el énekelni. Azt pedig imádom, nekem bejön :D:D Íme így hangzik:

https://www.youtube.com/watch?v=39zxCQURiDE 

Az általános iskolásoknak minden hétfő reggel el kell énekelniük az első versszakot.Sajnos nem tudni, hogy meddig fog tartani a demonstrálás, lehet csak rosszabb lesz ez az egész. Akik itt voltak cserediákok, el kellett hagyniuk az országot, mert lehet már később nem lehet. De mások meg azt mondják, hogy talán 1 hónap múlva már jobb lesz a helyzet.Sajnos az alapvető fogyasztási cikkekből hiány van. Az infláció meghaladja az 56%-ot. Az emberek hosszú, több utcányi sort állnak egy-egy üzlet előtt, lisztért, tejért, cukorért, kenyérért, wc papírért. Néha zsebkendő hiányban is szenvedek, mert az elnök azt is bevonta... (? :D) Emellett az elektronikus eszközök importja is leállt, szóval alig találni telefont, tv-t...az üzletekben. Ja meg a látható tetoválás sem engedélyezett már :D.. Nem hogy inkább a fegyvereket, vagy az erőszakot tiltaná be!!! Ráadásul kikapcsoltatja azokat az adókat, amelyek mutatják, hogy mi folyik az országban valójában. Még a CNN amerikai hír TV-t is megfenyegette.

A venézek azt mondják: "az elnök elveszi az emberek pénzét, fizetését, és nem az ország választotta meg elnöknek, hanem ellopta a szavazatokat." Sajnos az itt élő emberek 70%-a szegény. Az átlag fizetés 3000-3500 BsF ~ 10.000 Ft, a kimagaslóan jól kereső embereknek (pl.: orvos, üzletember, ügyvéd) pedig 20.000 BsF ~ 60.000 Ft . Mi azért "elég jól" élünk.... :) Az itteni anyukám még ennél is jóval többet keres... Nincs kifogásolni valóm, nem csoda, hogy a repülőjegyen kívül mindent finanszíroz nekem.

Viszont a pénzátváltással még gondjaim vannak...az itteni pénznem Bolivares Fuertes (BsF). Ezt leginkább dollárból váltják át. 1$ ~ 75 BsF és 1$ ~ 225 Ft. Szóval először el kell osztanom az adott bolivarest 75-tel majd azt megszoroznom 225-tel, így tudom pontosan forintban, hogy mennyibe kerül, amit meg akarok venni. De ez sem úgy megy ám, hogy előveszem bárhol a telefonomat és akkor ott számolgatok, hiszen tudjátok...ellopják! Utcán nem vehetek elő értékeket, csak házban, iskolában, boltokban, plázában, és hasonló helyeken. A pénztárcát főleg csak az üzletben ajánlott elővenni, és még ott el is rakni. Nagy táskával nem szoktunk kint járkálni, csakis kicsivel, amit magunk előtt tartunk. Ezeket sokszor nehéz még észben tartanom, mert van, hogy automatikusan kimegyek a boltból nyitott pénztárcával és csak az utcán raknám el a visszajáró pénzemet, de mindig megállítanak, mielőtt kimennék, hogy 'várj, most tedd el'. Meg hogy a válltáskámat tegyem előre és vigyázzak rá.

Mivel nincs közbiztonság, az összes ház fel van szerelve mindenféle biztonsági dologgal, minden ajtón, ablakon rács található, fent pedig áramos drótok. A zárak pedig mint a börtönben kb..:D Valamelyik nap csak az udvarra akartam kimenni, de nem tudtam, annyi helyen be volt biztosítva 1 db ajtó. xD Ha pedig az utcán beszélgetünk, és jön éppen egy motoros, vagy arra sétáló férfiak, akkor azonnal be kell menni a házba, s miután elmentek, újra kimehetünk. Elvileg a motorosoktól kell tartani a legjobban...mert ők itt a nagyon rossz emberek.

..ISKOLA..

Először is... az első találkozásom néhány osztálytársammal 20-án volt, amikor a svájci cserediák lány, Svea búcsúbulit tartott, mert ugye el kellett hagynia az országot. (Mexicóba ment:).  Már a legelső benyomás "megmelengette a szívem ^_^ " :D Annyira nagyon aranyosak és közvetlenek!! Körberajongtak, kérdezgettek, segítettek spanyolul beszélni, fotózkodtak, ölelgettek, fogták a kezem :D hihetetlen édesek, és a lányok gyönyörűek!!! Van egy nagyon vicces srác, José Antonio Paez (de mi csak Paez-nek hívjuk). Tudjátok mint általában minden osztályban van egy "mókás fiú". Ilyen például az én magyar osztályomban a Közgében @Fodor Patrik elvtárs :D:D:D (kezdenek hiányozni a beszólásaid :D hehe). Hát Paez is hasonló, csak az ő vicceit még sokszor nem értem. Viszont előszeretettel próbálja mondogatni a magyar szavakat és nagyon szórakoztató olyankor :D

Első "tanítási" napom. Már ha lett volna tanítás... Hétfői nap volt, nem volt első óránk, így CSAK 7:45-re kellett bemennem. Kb az osztály fele nem is ment iskolába, a barátnőim is csak később érkeztek. Órák nem voltak megtartva, a tanárok kissé tehetetlenek. A diákok néha elkezdik kiabálni a tüntetős indulókat, mint például: "-Kik vagyunk mi? Diákok! -Mit akarunk? Szabadságot!" Volt, hogy ki is engedték őket pár percre az utcára tüntetés gyanánt. Aztán bezavarták őket, mert jött valami "nagy ember" (szerintem valami iskolafenntartó féle lehetett), akitől féltek. A másik időtöltésük pedig az udvaron lebzselés. Esznek, isznak, beszélgetnek sulitársakkal, és az alsóbb éveseknek magyarázzák a fennálló helyzetet, amit nekünk elmondanak az iskolavezetők az osztályteremben. Olyankor úgy éreztem magam, mintha valami országgyűlésen lennék. Kiáll az osztály elé a szónok (tanár vagy vezető), közben van 1-1 felszólaló az osztályból, akik 'világmegváltó' beszédekkel buzdítják a társaikat, azok pedig tapsolnak meg ujjonganak. :D De a testbeszédük, gesztikulációjuk, mimikájuk szuperjó! Úgy magyaráznak, hogy csak na! :D Mindenki határozottan kimondja a saját álláspontját, és nagyon hangosan beszélnek (inkább már kiabálnak). Még normál beszéd közben is.

 ..GYÜLI..

Végre találtam egy pünkösdi gyülekezetet, ahova el is mentem! Itt van a mi utcánkban pár háznyira, úgyhogy hihetetlen, de oda még EGYEDÜL is elmehetek. :D Ezt csak Isten tervezhette így! :) Bár most az első alkalommal még jött velem az itteni anyukám. Nagyon hasonló egyébként az otthoniakhoz, végül is pünki gyüli.. Egy félig szabadtéri területen helyezkedik el, és egész nagy, kb 100 tagú lehet. Ahogy beléptünk már elkezdődött az alkalom és a Barátom lett az Úr (I am a friend of God) című dalt énekelte a dicsőítő csoport. Megörültem, hogy máris ismerős dal szólt! Az emberek hihetetlen erővel és lelkülettel imádkoznak az országukért, Venezuela helyzetéért, szinte rázott a hideg. Alkalom közben volt előrehívás is meg szabadulások, nagyon áldott volt! És mint minden hónap első vasárnapján, úrvacsorát is vettünk. A bor valami itteni piros gyümölcsből készített üdítő :D de nagyon fincsi volt. Az emberek pedig nagyon szimpatikusak. Be is mutattak minket, újakat mindenki előtt. Közvetlenek, aranyosak, szeretetteljesek, egyből befogadnak, így szabadnak és boldognak érezhetem magam köztük. A prédikációból ugyan még nem sokat értettem, de jófejnek tűnt a lelkipásztor :D

..NYELV..

A spanyol kezd egyre jobban menni. VISZONT képzeljétek elvétve néha találkozok 1-1 angolul beszélni tudó emberkével, persze cuki venezuelai kiejtéssel.:) Na de ezt figyeljétek; itt így reklámozzák az angol tanulást: https://www.youtube.com/watch?v=eszruKyA5tc . Egyszerűen sírtam a nevetéstől, amikor láttam és meghallottam!!! :"DDD Van is egy férfi, aki ezt az Open English műsort vezeti a TV-ben, hát nagyon vicces a kiejtése! Például: "Áj donsz szink szóóónn" (I don't think so), vagy "Kom a má méj" (Come and make my day).. valami ilyesmi. Az itteniek mind ismerik a műsort és mindig utánozzák, ők is sokat nevetnek rajta. :D

..CLUB TORRES..

Van egy nagyon jó kis hely itt Carorában, a neve Club Torres. Egy szóval nem tudom meghatározni, hogy milyen hely, mert több funkciója van. Először is több részből áll. Ahogy bemegyünk van egy kinti rész, asztalokkal, ahova le lehet ülni beszélgetni, iszogatni. Két oldalt pedig benti beülős helyiség, ami étteremszerű. Nagyon finom kajákat adnak! (Mint például a -csak Carorában ismert- ensalada chavela: zöldsaláta csirekhússal, reszelt répával, sajttal, tetején összetördelt apró chipsdarabkák és öntet. Kicsit bizarul hangzik, de nagyon finom és jó nagy adag! A másik ízletes étel pedig a tequeños. Nem tudom elmagyarázni mi az, de sajt van benne. Képeket találtok ezekről a venezuelai mappámban!) Nos, ha tovább megyünk az épületen, van egy hátsó udvar, szintén székekkel, asztalokkal és egy kis büfével. Mellettük pedig egy egészen nagy medence található. Persze fürdésre alkalmas, már pancsoltam is benne. :) És még tovább pedig van még egy sportpálya. Ritkán még szórakozóhelyere is alkalmas ez a Club Torres, ha szerveznek partyt. Viszont van még egy érdekes dolog ezzel kapcsolatban. Az emberek úgy jönnek ide, és úgy fogyasztanak, hogy miután végeznek, kapnak egy számlát, azt aláírják, és utána mennek is. Mindenkinek a szülei havonta egyszer befizetnek x összeget és nekik nem kell a fizetéssel törődniük. Mindenkinek van egy chip kártyája, amivel be tudnak jutni, mert a bejárat elektromos, és csak ezek az emberek mehetnek be, meg persze barátok, akik csak úgy velük tartanak, mint például én. Szóval tök jó, ha oda megyek, (ami elég sűrűn előfordul, mert kb mindenki odajár és odahívnak) akkor nem kell semmit sem fizetnem, mert hozzáírják a számlájukhoz.

..KAJA..

Hálát adok Istennek, hogy lehetőségem volt megkóstolni az eddigi legfinomabb és legkülönlegesebb ízű ételt, aminek a neve: CACHAPA!!! Az első falat a legdurvább, amikor még fel se fogod, hogy létezik ilyen íz a világon! :') Túl tesz mindenféle pitán, döneren, gyroson, tortillán, kebabon..... Az alakja hasonló ezekhez, de összepréselt főtt kukoricából és kukoricalisztből készül a tésztája, ez édes. A belsejébe általában sonkát tesznek és vagy 3 féle sajtot, amit a tetejére is ugyanúgy ráolvasztanak, legfelül parmezánnal van megszórva. (De előfordul, hogy húst és zöldséget tesznek bele.)

/képet láttok róla az albumomban/

Egyébként a házban nincs nagyon üdítő, leginkább a bejárónő dob össze itteni gyümölcsökből turmixokat, de azok nagyon finomak és gondolom egészségesek is.

..BÁTYÓK..

Szóval nagyon jól érzem magam, bár sokszor még mindig unatkozok így, hogy nincs suli.. Esténként általában a bátyáimmal szoktam lenni, akik áthívják hozzánk a barátaikat. Legalább akkor sokat hallom a spanyolt. Amúgy Moacir és Tabaré annyira kis ügyesek! Mindig barkácsolnak valamit :D Csak a fejükbe veszik és már meg is valósítják. Legutóbbi szerzeményük az udvaron található kondi eszközök, amit ők maguk raktak össze. Másfelől meg a konyhában is otthon vannak. Sokszor szoktak nekem csinálni híres csabai Speed szendvicshez hasonló vacsikat. :) Kis talpra esettek mindketten. Tabaré volt a legelső egész Carora városában, aki kiment cserediáknak. Utána pedig mindenki.. Ő Németországban volt, úgyhogy tud németül, angolul és persze spanyolul. Ritka kincs itt az ilyen :D

..FINAL..

Lassan befejezem a beszámolóm. Köszönöm nektek, akik türelmesen végigolvastátok! Ismét kicsit hosszúra sikeredett... De boldog vagyok, ha örömmel veszitek, amit írok. Remélem azért élvezetes olvasni. :)

Puszi mindenkinek innen a csodálatos Dél-Amerikából!!! :)